Ma megyünk délután nőgyógyászhoz, remélhetőleg nyugodtan térek haza. Az a baj, hogy minden optimizmusom ellenére elkeserítő, hogy két napja vérzek megint. :( Ha ma látom megint, hogy jól van a kis pocaklakóm, akkor talán újra megnyugszom, és elhiszem, hogy nem árt ez neki. Addig jó amíg kijön a vér, és nem marad bent vérömlenyként, nem feszíti a méh falát, nem rendetlenkedik odabent. Hm, öröm az ürömben.

Titkos vágyam, hogy egy kis plusz élményként a lábait is széttárja ma nekünk. :) 

Ja, és az is lehet, hogy minden igyekezet ellenére be kell feküdnöm a kórházba, ezt is ma dönti el a dokim. Na, ettől mentsen meg engem a Jó Isten.