elfogyott a regimentje, jól tudjuk. Forradalmi lázban égve Bence vagy Nemzeti dalt szaval, vagy a fenti rigmust énekli. De amíg ezért csillagos ötösöket is kap, addig én ennek nagyon örülök... meg amúgyis. :)
Régen nem írtam, igazából eléggé ellustultam blog-ügyben. Lement a szülinapozás, Borsószem napról napra látványosan okosabb. Integet pápát, mutogat arra ami érdekli, és mindent nevén kell neveznünk. Tapsol és süti a pogácsát a kis tenyereivel, közben hangosan kacag, meg úgy egyáltalán egy kis vidám vigyorgombóc, zabálnivaló. :) Bútorokba kapaszkodva araszol, egyedül még nem bátorkodik. Teljes titoktartás közepette megtanult lejönni az ágyról, kanapéról, ügyesen tolat, de hátra nem néz, úgyhogy azért még nem árt az óvatosság, ha nem figyelünk képes kamikáze módon levetődni. :)
Viszont úgy néz ki beteg lesz a kis zsebibaba, estére belázasodott. Hónapok óta próbálunk a barátnőmékkel összekalapálni egy élményfürdős napot, de nem sikerül, mert a kétszer kettő gyerekből mindig valamelyik beteg. Ha meg nem a gyerekek, akkor valamelyik felnőtt. A holnap volt kijelölve huszonötödik pótnapként, de most megint elmarad. Sebaj, egyszer majdcsak eljutunk. :)
Holnap majd elvisszük az ügyeletre Ádámot. Normál esetben lehet, hogy kivárnám a hétfőt, hogy a saját dokink nézze meg, de mivel úgyis hosszú hétvége van, és rendelés csak szerdán lesz, így nem várok semmire. Vizsgálják még, nehogy aztán valami komolyabb cécó legyen.
Bence állja a sarat, nagyon ügyes és okos a suliban, sorra hozza haza a csillagos és csillag nélküli ötösöket. Persze azért nem a klasszikus eminens gyerek, szeret fecsegni, akár órán is, úgyhogy időnként rászólnak, de szerencsére komolyabb gond nincs vele se a suliban, se itthon. Imádnivaló kis szószátyár.
Üdvözüljük a tavaszt, ennek örömére délutánonként újra előkerült a bicikli. Szeretem ezeket a családi sétákat, a fiúk bicóznak, mi meg Ádámmal babakocsizunk. Ő teljesen átszellemül odakint, átadja magát az utcai életnek. :) Szeret sétálni a babakocsiban ülve, ennek azért örülök, nem díjaznám, ha folyton ki akarna mászni belőle, és úgy kéne visszatuszkolni. Persze eljöhet még hamarosan ez az idő is... most, hogy itt elkiabáltam, el is fog. :)
Hogy rólam is essen szó, én elvagyok mint hal a szatyorban. Mostanában néha már vannak olyan perverz gondolataim, hogy hiányzik a munka, de elhessegetem. :) Van még majdnem egy évem itthon, ezt szeretném kihasználni, élvezni, hogy most kizárólag a törpékkel foglalkozhatok. Ki tudja lesz-e még ilyen... :)
