Nemsokára indulok a háziorvosomhoz. Nincs semmi gond, azon kívül, hogy két napja leterített valami megfázás-influenza szerű cucc (szerencsére láz nélkül), és konkrétan már a végrendeletemet fogalmazgattam, de mára már szuperül vagyok, vagy elégedjünk meg annyival, hogy időnként kapok levegőt és az izmaim sem fájnak már annyira. :)
Na de nem is ezért megyek a dokihoz, mert úgyis tudom, hogy semmilyen gyógyszert nem szedhetek be, hanem mert tegnaptól vagyok táppénzen, eddig a megmaradt szabijaimat fogyasztottam.
Meg ha már ott vagyok, remélem megejti a kötelező EKG-t is. Egyszer már kérdeztem mikor szeretné megcsinálni, akkor azt mondta, hogy a 12. hét után. Hát, utána vagyunk, igaz, hogy egy hónappal, de szerintem igen kevés a jelentősége. Nincs az én ketyegőmnek semmi baja. :)
Borongós, csúnya, sötét idő van itt a közép-dunántúlon, esővel meg mindennel ami kell. Nagyfiú is elég taknyos, reggel tisztességeseket köhécselt, azt hiszem doki után beugrok egy köptetőért a patikába.
Ma reggel nem átallott megjegyezni, hogy "ez az iskola olyan unalmas". Gondoltam nem keserítem el azzal, hogy kb. ez vár rá még 12-16 évig, így azzal zártam le a feldobott témát, hogy már csak egy nap és hétvége. :)
Megfigyeltem már, hogy akármikor is kelünk fel, az én drága fiam képes a végletekig elhúzni az időt és mindig, mindig a "siess, mert elkésünk" vezényszavakat skandálva indulunk el otthonról. Kelhetünk 6-kor, 6.30-kor, vagy 7-kor, ugyanez van, gyakorlatilag tökmindegy. Mert ha tudja, hogy még ráérünk, akkor még lassabban nyammog, még lassabban öltözik. Na de a lényeg, hogy csak odaérünk minden nap az iskolába. :)
