Az én nagyfiam ügyeskedik az iskolában, dícsérik is a tanítónénik az esze és a logikus gondolkodása miatt. Azt mondják olyan jókat tud mondani. Erről egyből eszembe jutott az a "jó mondása", amikor a minap halottak napján azt mondta a temetőben, hogy szeretné, hogy ha minket is majd egy helyre "ültetnének el", mint a többi családot, akik már elhunytak. Kegyelet ide vagy oda, igen nehéz volt megállnom, hogy ne röhögjek... :) Persze aztán megbeszéltük, hogy az ember mégsem egy növény, és hogy nem ültetik, hanem temetik... Felteszem tanítónénik nem az ilyen jó mondásokra gondoltak. :)

Egyébként sok-sok ötöst hoz haza, igaz most egy matek 4-es is befigyelt, de egyrészt emiatt még nem harapok fejet, a négyes jó, másrészt meg amiatt volt ez az egész, mert totál félreértett egy feladatot ahol Sárinak kellett volna több almát osztogatni, és nem Katinak, így hát mivel táblázatos feladat volt, ő pedig következetesen mindig Katinak adta a több almát, így az egész feladat rossz lett.

Hát ez legyen az évtized legnagyobb problémája én azt mondom. Megbeszéltük, hogy legközelebb majd jobban figyel a lánynevekre. Ennek később is hasznát veszi majd. :)

Ja, és el ne felejtsem, továbbjutott egy levelezős nyelvtanversenyen. Pontosan még én sem tudom, hogy ez mit jelent, de nagy dolog, az tuti. :)

Mától járnak úszni közel 1 hónapig, minden nap. Az én fiam sosem volt egy vizicsibe, de az idei nyáron eléggé azzá avanzsálódott. A tengerpart, és a barátoknál zajló végeláthatatlan medence-partik megtették jótékony hatásukat. :) Igaz úszni nem tanult meg, úszógumival nyomta, de nagyon reméljük, hogy a mostani intenzív kurzus meghozza eredményét. Vacsoránál már tervezgette, hogy a következő nyaraláson milyen jókat fog ő úszni a vízben... :)

Ja, és spontán bejelentette, hogy rajzszakkörre szeretne járni, úgyhogy a holnap feladata kideríteni, kinél kell mindehhez bevágódni. :)))